17.fejezet - Pofa be, Styles!

Szép jó napot, kedveskéim!
Kifogtatok rajtam, mert csak jövő hétre akartam hozni a fejezetet... :D Köszönöm a 9+1 kommentárt: Katie Boo, Juccus, Róka Edina, Cher Lloyd, •Little Zsoo• ♥, Bogi, Reginaa. :), Destiny, *Beccsu♥ és BellaLili, aki a chatben írt ♥ :D, illetve köszönöm a 28 pipát :) Azt hiszem, nem nagyon fogtok majd örülni a történtek miatt...de kell ilyen is :D A fejezethez csatolt dal tudom, hogy Tayloré, de...én szeretem Taylor zenéit, NEM a lányt :) Csak és kizárólag a munkásságát szeretem :) Ne ítéljetek el miatta, de szeretem a country stílusú zenét is, nemcsak a popot meg a rockot :) Ennyi lett volna szóbeszéd, jó olvasását, kommentáljatok és pipáljatok! Kellemes szünetet, és ünnepeket minden kedves erre járónak és rendszeres olvasómnak! :D Puszpáá evribádii :P 
U.i.: Harry drága nem tudta eldönteni, hogy együtt van-e Taylor-ral...azt mondta: Maybe...Yeah. Hát okéé, majd megtudjuk, egyszer... Addig is, itt a videó, amiben ezt nyilatkozta: Harry Styles confirms relationship with Taylor Swift
Macy

We Are Never Ever Getting Back Together

Alexa szemszöge

Egy ideig csendben álltam és vártam, hogy észrevegyen valamelyikük. Taylor igencsak elvolt Harry hajának birizgálásával, a fiú pedig vigyorogva tűrte a kényeztetést.

- Azt hiszem, megzavartam valamit - szólaltam meg komoran és dühösen. - Csak a cuccaimért jöttem. 

- Várj...mi?! - akadt ki Harry és lelökte magáról az őt csókolgató szőkeséget. - Lexa, erre igazán semmi szüksé...

- Pofa be, Styles! - mordultam rá és a bőröndömhöz léptem. Szúrós szemekkel a fiúra néztem, akit csupán csak egy párna takart. - Nem elég, hogy a szemembe hazudsz...ráadásul még meg is csalsz? Hát milyen ember vagy te? Ezzel betelt nálam az a bizonyos pohár...mi végeztünk. Legyél boldog Taylor-ral!

Megakart szólalni, de én nem hagytam. Szó nélkül megfogtam a bőröndömet és idegesen kisétáltam a lakosztályból, magam után becsapva az ajtót. Elegem volt Harry ostoba játékaiból, számomra itt és most vetett véget a kapcsolatunknak. Megkerestem a bátyámék lakosztályát, ahova szipogva kopogtam be. Egy aggodalommal teli, csokoládébarna szempár tulajdonosa nyitott ajtót. Zokogva fúrtam fejemet Liam vállába, aki rögtön körém fonta karjait és nyugtatni próbált azzal, hogy a hátamat simogatta.

- Mi történt, Lexa? - kérdezte a fülembe suttogva, s közben becsukta mögöttünk az ajtót és beterelt a lakosztály nappalijában található kanapéhoz.

- Harry... - nyöszörögtem, mivel egy épkézláb mondatot nem tudtam kinyögni. - megcsalt, a lakosztályunkban...Taylor-ral.

- Micsinált?! - reagált hasonlóképpen, mint Zayn. - Nem értettél véletlenül valamit félre?

- Ó, dehogynem - vágtam rá gúnyosan. - Taylor csak megszerette volna nézni, hogy milyen a lepedő minősége. Erre a feladatra pedig felkérte Harry-t, mint segítség.

- Szóval...lefeküdtek - kezdett neki összeállni a kép. Erőtlenül bólintottam és magam alá húztam a lábaimat, törökülésbe fészkelve ezzel magamat. - Harry-nek mi oka volt a megcsalásra? Hisz jól megvoltatok egymással, vagy nem?

- Hát ez az. Még magam sem tudom, mit követtem el, hogy ezt művelte velem - mondtam most már nyugodtabban, sírás és szipogás nélkül. - Igazából, már nem is érdekel. Ha neki Taylor kell, tessék. Én magam adtam rájuk az áldásomat, legyenek boldogok. 

- Túl könnyen adod fel ezt a kapcsolatot...nem gondolod? - vonta fel érdeklődve a szemöldökét, amivel mosolyt csalt az arcomra, mert szerintem így viccesen nézett ki.

- Nem - vágtam rá határozottan. - Elegem lett Harry ócska és gyerekes játékaiból, kezdve a hazugsággal. Elhittem neki, hogy próbára megy veletek, erre kiderült, hogy nem is volt próbátok. Taylor-ral és Lou-val, illetve Lux-al töltötte a délutánját, a Central Parkban. Aztán...ma reggel nem tetszett neki, hogy a szemébe mondtam az igazat, miszerint ő hazudott, felment benne a pumpa...és megütött.

- Látszik is - nyúlt óvatosan az arcomhoz, mire felszisszentem. - Várj csak...keresek egy elsősegélydobozt és lefertőtlenítem a sebet.

Bólintottam, majd egy pillanatra lehunytam a szemem. Teljesen elment a kedvem a bulizástól, semmi humorom ahhoz, hogy leigyam magam és másnap szenvedjek az alkohol hatásaitól. Elővettem a mobilom és írtam egy SMS-t Eleanor-nak, miszerint nem akarok velük menni bulizni. 2 percbe se telt, válaszolt is. 5-10 perc múlva idejön, a Little Mix legénységével. Ennek örültem, mert legalább a lányok jókedvre tudnak majd deríteni.

- Lexa... - mosolygott kedvesen Liam, kezében egy elsősegélydobozzal. - megengeded, hogy lefertőtlenítsem és leragasszam a sebed?

- Igen. Köszönöm, Liam - mosolyogtam rá hálásan, a fiú pedig bólintott egyet. - Nem gond, ha Eleanor és a Little Mix idejön? Lemondtam, hogy elmegyek velük bulizni.

- Dehogyis - legyintett és lassan a sebemhez nyomta a fertőtlenítőt. Iszonyatosan csípte, végső elkeseredésemben az alsó ajkamba haraptam. - Nagyon fáj?

- Nemigazán. Csupán csak csípi a fertőtlenítő - motyogtam, majd megvártam, hogy Liam leragassza a sebem. Hálám jeléül szorosan magamhoz öleltem és nyomtam egy puszit az arcára. - Még egyszer, köszönöm. 

- Semmiség - mosolygott szerényen.

Beszélgetni kezdtünk, aztán kopogtattak az ajtón. Azt gondoltam, hogy a lányok azok, de nagyot tévedtem. Liam nyitott ajtót, Harry állt a küszöbön. Szemem könnyes lett, nem akartam semmit se megbeszélni Vele. Liam nagy nehezen beengedte, Harry hosszasan győzködte. A göndörke egyből észrevette az elsősegélydobozt, tekintete aggodalmat sugárzott. Leült mellém a kanapéra, én arrébb csúsztam az ülőalkalmatosság sarkába.

- Tudom, most mérges vagy rám és látni sem akarsz - motyogta, mire komor arccal bólintottam. - Szeretném elmondani az igazat...

- Én meg azt szeretném/akarom, hogy elmenj innen és végre békén hagynál! - mordultam rá és felálltam a kanapéról. Az ajtóhoz siettem és kinyitottam, majd Harry-re néztem és fejemmel a nyitott ajtó felé böktem. - Taylor már biztosan aggódik érted. Menj és nyugtasd meg, hogy jól vagy. Engem hagyj békén...nem vagyok rád és a hülye meséidre kíváncsi.

- Lexa...kérlek, beszéljük meg, higgadt ember módjára - lépett elém, alig pár centiméter választott el minket egymástól. - Szeretlek...nem akarlak elveszíteni.

- Gondoltál volna előbb erre, minthogy megcsalsz! - mormoltam és karon ragadtam. Kitessékeltem a lakosztályból és az orrára csaptam az ajtót. - Hagyj békén!

Egy ideig dörömbölt és kiabált, hogy engedjem be. Pár perc múlva a zaj elült, helyét felváltotta a lányok jókedvű kacaja. Mindannyian ki voltak öltözve. 

- Nem hagyjuk, hogy egy srác miatt ülj itt egész este és csak gubbassz a tv előtt! - mondta Perrie határozottan, a többiek helyeslően bólogattak. - Gyerünk, Lexa! Elő a party ruhát és irány a buli!

Hosszas gondolkodás után arra jutottam, hogy Perrie-nek igaza van. Nem érdemes szomorkodni, főleg nem egy nőcsábász férfi miatt. 

- Oké, oké - mosolyodtam el. - Elmegyek veletek bulizni. 

- Ez a beszéd, csajszi - vigyorgott Perrie, s elővette a nemrég vett új szerelésem. - Menj és zuhanyozz le, aztán megcsináljuk a sminked. A hajadra vigyázz!

Bólintottam egyet, s bementem a fürdőbe. Lekaptam a magamról a ruháimat és beálltam a zuhany alá. Miután kellően felfrissültem, magam köré csavartam egy törülközőt és kilibbentem a szobába. Perrie a kezembe nyomott egy bordó, csipkés tangabugyit, miszerint azt vegyem fel. Félénken és tétovázva, de felvettem az aprócska kis textilt és belebújtam a buliszerelésembe. Jesy keresett egy fekete bőrdzsekit, amit hozzácsaptam a szetthez. Leigh röpke 10 perc alatt megcsinálta a ruhámhoz illő sminket, amit mosolyogva néztem meg a fürdőszobai tükörben.

- Dögös - bólogattak a lányok vigyorogva. Igazából szokatlanul éreztem magam, hogy csupán csak egy melltartó takarja a mellkasom egy részét.
- Ha valaki meglát majd, azt fogja rólam hinni, hogy egy ócska kurva vagyok - motyogtam elpirulva. A lányok megrázták a fejüket, Perrie és Eleanor felsóhajtott. Összébb húztam a kabátomat és végignéztem a lányokon. - Mehetünk?
- Vigyázz New York! - ujjongtak a lányok és szinte feltépték az ajtót, hogy elhagyhassuk a lakosztályt.
A folyosón összefutottunk mind az öt fiúval. Hallottam, ahogy az álluk a padlón koppan. Niall vigyorogva nézett rám, pedig arra számítottam, hogy visszaküld a lakosztályba és arra kér, hogy öltözzek fel normálisan. Talán rájött, hogy már felnőtt nő vagyok és nem kellene irányítania. Harry reakciója volt a legjobb. Tetőtől talpig végigmért, majd megnyalta alsó ajkát és tekintetét az enyémbe fúrta.
- Ha végigstíröltetek minket, akkor a lányokkal elindulnánk - köszörülte meg a torkát vigyorogva Perrie és belém karolt. - Alexának pasit kell vadásznunk.
- Bizony ám! - mosolygott Eleanor és ő is belém karolt.
Harry meglepetten és meghökkenten nézett rám. Megrántottam a vállamat, s miután elköszöntünk a bátyáméktól, lelifteztünk a szálloda aulájába. Egy hófehér limuzin várakozott az épület előtt, Eleanor rendelte nekünk. Nevetgélve ültünk be a hatalmas járműbe, majd Perrie felbontott egy pezsgőt.
- A csajos estére! - töltött mindenkinek egy kis pezsgőt és koccintottunk. Mosolyogva kortyoltam bele az arany színű nedűbe, a hideg ital jólesően folyt végig a torkomban. - Valaki még pezsgőt?
- Én kérek - szólalt meg Leigh-Anne és a poharát Perrie kezébe nyomta.
Amíg a szórakozóhelyhez nem értünk, elfogyasztottunk egy üveg pezsgőt és felbontottunk egy üveg Jim Beam-t. Jól indul az este, úgy érzem.

*~*~*

Hangos zene, nyomott levegő és cigaretta füst. Ezek fogadtak, mikor beléptünk az Angel’s Share nevű szórakozóhelyre. A klub alatt egy japán kávézó található, a szórakozóhely bejáratának ponyvatetején jelzi is a kiírás. A lányok a bárpulthoz siettek, bár amennyire a hatalmas tömegben lehetett sietni. Én is nagy nehezen áttuszkoltam magam a tömegen, s leültem az egyik bárszékre. Perrie és Eleanor lehuppant mellém, s rendeltek valami koktélt.

- Mit adhatok, gyönyörűm? - fordultam felém szexis mosollyal a pincérsrác.
Tökéletesen kidolgozott felsőtestét csak egy fekete trikó takarta, sötétbarna haja fel volt zselézve, mogyoróbarna szemei pajkosan csillogtak. Egy szóval letudnám írni ezt a srácor: tökély. Vigyorra húztam ajkaimat és megszólaltam.
- Mit ajánlasz? - kérdeztem incselkedve, közben kibújtam a bőrdzsekimből. Kezdett felforrósodni a hangulat.
- 5 perc múlva vége a munkaidőmnek... - kezdett bele, áthajolva a pulton. Lehelete ajkaimat csiklandozta. - talán akkor megmutatom. Négyszemközt.
- Már alig várom. - vigyorogtam.
A srác kacsintott egyet és eltűnt a pult melletti ajtó mögött. Perrie oldalba bökött és arcomat maga felé fordította, s megigazította sminkem. Igazából én annak vagyok a híve, hogy előbb megismerem a srácot és csak utána fekszem le vele. Várjunk csak...Harry vette el a szüzességem, azelőtt még sosem kerültem ennyire intim viszonyba fiúval. De ha már a sors így hozta, újítsunk a hagyományokon.
- Ha nem lenne barátom... - szólalt meg Perrie, hangjában némi féltékenységet és csalódottságot véltem felfedezni. - esküszöm, lecsaptam volna erre a srácra.
- Bejössz neki, Lexa - bökött oldalba vigyorogva Eleanor. Igaza van, bejövök a srácnak. És ő is nekem, nagyon is. - Ahogy rád nézett...
- És milyen jól is néz ki... - sóhajtottam fel vágyakozva.
Nem is figyeltem arra, hogy valaki körém fonta karjait és belecsókol a nyakhajlatomba. Ijedtem kiesett a kezemből a bőrdzsekim, erélyesen felnyögtem.
- Mehetünk, gyönyörűm? - dünnyögte erotikusan a fülembe a pincérsrác.
- I-igen - nyögtem ki végül.
Felvettem a kabátomat a földről és belebújtam, hogyha kimegyünk az utcára, ne fázzak annyira. Elköszöntem a lányoktól, majd a srác összekulcsolta ujjainkat és kimentünk az szórakozóhely elé. Szívdöglesztő mosollyal magához húzott, karjait szorosan a csípőm köré fonta s megcsókolt. Nyelve bebocsátást kért a számba, amit meg is adtam neki. Nyelvünk vad táncot járt, egy idő után azonban levegőhiány miatt elhúzódtunk egymás ajkaitól.
- Mi a neved, cica? - kezdett megtetszeni az, hogy folyton becézget.
- Alexa...de a barátaim és a családom is Lexa-nak hív - mosolyogtam, s közben felvetettem a tarkója köré a karjaimat. Tekintete még mindig csillogott, ajkain szexis mosoly ült. - És téged?
- Josh. De neked bármi leszek, ha szeretnéd - hajolt ismét ajkaimhoz, s vadul falni kezdte ajkaimat. Kezeivel elindult a bőrdzsekim alá, derekamat cirógatta és néha bele is markolt. Belenyögtem a csókba és olyan közel húzódtam hozzá, amennyire csak tudtam. Egy pillanatra elhúzódott tőlem és arcomra helyezte kezét, s cirógatni kezdte. - Hozzád vagy hozzám menjünk?
- Menjünk hozzád... - mondtam kacérkodva.
A szórakozóhely hátsó bejáratához igyekeztünk, ott parkolt ugyanis Josh autója. Kikerekedett szemekkel és meglepetten ültem be a '65-s évjáratú Ford Mustangba, aminek az anyósülés felüli ajtaját Josh nyitotta udvariasan. Az éjfekete autó ülései fekete bőrrel voltak bevonva, a műszerfal modern stílust tükrözött. Josh beült mellém és kedvesen elmosolyodott.
- Tetszik? - kérdezte, s közben az egyik kezét a combomra simította.
- Szeretem a régi stílusú autókat - mosolyogtam. - A nagyapámnak volt régebben egy Ford Mustangja, de az ő autója piros volt és eléggé megviselt. Sokat kocsikáztam vele, amikor kicsi voltam.
- Szóval...sokat jelent neked ez az autó - mosolygott kedvesen és megértően.
- Igen...ugyanis két éve veszítettem el a nagyapámat - folyt végig egy kósza könnycsepp az arcomon, de nem azért mert szomorú voltam és letört. - Ő volt a szüleimen és a bátyámon kívül a legfontosabb személy az életemben. Szinte ő nevelt fel és nagyon nehéz volt az elvesztésének feldolgozása.
- Sajnálom, Lexa - simogatta meg az arcomat. - Mesélhetnél még magadról, mondjuk egy pohár bor mellett. A vendégem vagy.
- Rendben - egyeztem bele mosolyogva.
Josh kitolatott a parkolóból és elindultunk a lakására. Egész úton csendben voltunk, a rádió szólt halkan. A fejemet az ablaküvegnek döntöttem és úgy néztem a gyönyörűen kivilágított New York-t. Fél óra elteltével Josh leparkolt egy tömbház előtt, s kipattant az autóból. Kinyitotta nekem az ajtót és kisegített a járműből. Összekulcsolta ujjainkat és fellépcsőztünk a 4.emeletig. A fiú előhalászta a lakása kulcsát és benyitott a sötétségben úszó lakásba.
- Itt lakom, úgy három éve - sóhajtott és felkapcsolta a villanyt. - Los Angelesből költöztem ide, a szüleim válása után. Kérsz valamit inni, esetleg?
- Azt hiszem, nemcsak én mesélek magamról - ültem le mosolyogva a kanapéra. - Ha van valami jó erős piád, az jól esne. Köszi.
- Előbb te mesélj - kérlelt mosolyogva és közben egy whisky-s poharat nyomott a kezembe, amibe töltött egy kis Jack Daniels-t. - Mi szél hozott New Yorkba? Mert biztosan nem New York-i vagy, találkoztam volna már veled akkor.
Belekortyoltam italomba és miután lenyeltem, felsóhajtottam.
- A bátyámmal és a barátaival jöttem, Londonból - válaszoltam kérdésére. - Nem tudom, hallottál-e már a One Direction nevű zenekarról...?!
- A húgom odavan értük - mosolygott.
- Szóval...Niall, a banda egyetlen ír tagja a testvérem. Igazából nem ő kért meg, hogy kísérjem el őket, hanem az ex barátom - motyogtam, s visszagondoltam arra a délutánra, amikor Harry-vel az útról beszélgettünk. - Harry Styles a pasim volt, egészen ma délutánig.
- Mi történt köztetek? - kérdezte óvatosan és közben közelebb ült hozzám. Tekintete az enyémet kereste.
- Egész egyszerűen a szemembe hazudott és megcsalt. Taylor Swift-tel - tettem hozzá undorodva. - A lányok, akikkel a klubban voltam, elakarták feledtetni velem Harry-t, és új pasit akartak nekem találni.
- Sosem voltam oda azért a lányért - utalt ezzel Taylor-ra és felnevetett, amivel nekem is mosolyt csalt az arcomra. Egy ideig az arcomat fürkészte, míg végül meg nem akadt a tekintete a beragasztott sebemen. - Mi lett az arcoddal?
- Kiosztottam Harry-t és nem tetszett neki. Meglendült a keze és teljes erőből megpofozott - mondtam és belekortyoltam az italomba. - Nem hanyagolhatnánk ezt a témát? El szeretném felejteni Harry-t és a történeteket. Inkább mesélj magadról.
Töltött egy kis Jack Daniels-t a poharába, majd az enyémbe és felsóhajtott. Mesélni kezdett a gyerekkoráról, a középiskolás éveiről és jelenlegi életéről. Néhány történeten jót derültem, majdnem leborultam a kanapéról.
Ahogy kezdtünk feloldódni egymás közelében - és persze a piától, ami lassacskán elfogyóban volt - egyre inkább kívántam Josh-t. Ő is hasonlóképp érezhetett, mert folyamatosan a combomat vagy a karjaimat cirógatta. Végül lerúgtam magamról a bokacsizmám és befészkeltem magam Josh ölébe. Reflexszerűen körém fonta karjait és egy puszit nyomott a vállamra.
- Jól érzem magam veled, Lexa - mormolta érzékien a fülembe és lassan beleharapott a fülcimpámba. Halkan felsóhajtottam és még jobban hozzábújtam.
- Akkor... - húztam a szó végét és mélyen a fiú szemébe néztem. - mire várunk még?
Kajánul elvigyorodott és mohón lecsapott ajkaimra. Egy pillanatra elhúzódott tőlem és lerakott a kanapéra. Értetlenül néztem fel rá, még mindig mosolygott. Felém nyújtotta jobbját, félénken a tenyerébe csúsztattam a kezemet és felálltam a kanapétól. Josh egy könnyed mozdulattal felkapott az ölébe, mire kitört belőlem egy vidám kacaj és karjaimat a tarkója köré fontam. A szobájába vitt, ahol lassan lerakott az ágyra és bezárta az ajtót.
- Készülj fel életed legfelejthetetlenebb éjszakájára... - mormolta alsó ajkamba és egy forró csókban forrtunk össze újra.
Kizártam a külvilágot, nem gondoltam semmire és senkire, csakis Josh-ra. Karjaimat a fiú csípője köré fontam, s ezzel húztam magamhoz egy vérpezsdítő csókra. Emlékezetes éjszakát szeretnék és azt hiszem, ez az lesz...