18.fejezet - Sosem voltam még semmiben sem ilyen biztos...

Szép jó napot, mélyen tisztelt publikum!

Meg is hoztam a várva várt folytatást :) Amint látjátok, alakítgattam a dizájnon is, a fejléc Gabriella Fisher érdeme :) Nekem nagyon tetszik, remélem, nektek is :D Köszönöm szépen a 8+1 kommentárt: Bogi, *Beccsu♥, Szilvi, 2 Névtelen, Petra, DóriStyles:3 és Yasmin E. Summer és BellaLili ♥, illetve köszönöm a 24 pipát :D Írjatok, pipáljatok és olvassatok! :) Merry Christmas to My Lovely Readers! ♥
U.i.: Figyelmeztetés! A fejezet első fele - az *~*~* jelig - erősen +18-as! Csak és kizárólag saját felelősségre olvasd!!!!

Macy

Love Sex Magic

Alexa szemszöge

Lassan mindkettőnkről lekerültek a ruhák, Josh egy percig sem tétlenkedett közben. Apró puszikkal halmozta el a mellkasom, a nyakam és az arcom. Szeme színe egy árnyalattal sötétebb lett, tekintete a vágytól csillogott. Mosolyogva megcsókolt, aztán haladt egyre lejjebb és lejjebb. A nyakamat puszilgatta és szívogatta, s közben a melleimet masszírozta. Kéjes nyögéseimet megpróbáltam türtőztetni, de nem nagyon sikerült. Josh végighúzta nyelvét legféltettebb pontomon és lassan körözni kezdett a csiklómon.
- Jesszus... - csúszott ki a számon és erélyesen felnyögtem.
Hátam ívbe feszült, artikulálatlanul kezdtem el nyögdécselni és közben beletúrtam Josh hajába. Egyik kezével a combomat cirógatta, a másikkal pedig a mellemet masszírozta. Legféltettebb pontom lüktetett, majd' felrobbantam a vágytól. Josh körülbelül 10 percig kínzott, aztán felkúszott hozzám és szenvedélyesen megcsókolt. Változtattam a pozíciónkon, felültem a csípőjére és ajkaimat a nyakára tapasztottam. Apró puszikkal halmoztam el a nyaka egyes pontjait, miközben Josh a fenekemre csúsztatta kezeit és óvatosan belemarkolt. Vigyorogva néztem a szemeibe és vadul lecsaptam ajkaira. A csók alatt Josh kicsit megemelt és ráültetett férfiasságára, én pedig erélyesen belenyögtem a csókba.
- Biztos, hogy akarod? - motyogta ajkaimba és megpróbált a legfájdalommentesebben belém hatolni. Szaporábban kezdtem el szedni a levegőt, egy épkézláb mondatot nem bírtam kinyögni. Végül felsóhajtottam és egy csókot leheltem Josh kulcscsontjára és mélyen a szemébe néztem.
- Sosem voltam még semmiben sem ilyen biztos... - nyögtem fel és felegyenesedtem. Nyakam hátrabicsaklott, lassan mozogni kezdtem Josh férfiasságán, amit jóleső morgásokkal fogadott.
Kezeimmel megtámaszkodtam a mellkasán, a váltakozó tempó miatt halkan nyögdécseltem és néha-néha fel is sikoltottam a gyönyörtől. Josh kezei a fenekemről a melleimre tévedtek, óvatosan beléjük markolt, s utána pedig masszírozni kezdte őket. Lehunyt szemmel és hátrabicsaklott fejjel mozogtam, Josh közepesre vette a tempót.
- Ha bármi gond van, valahogy jelezz és abbahagyjuk - nyögött fel és beljebb merészkedett legféltettebb pontomba. Csak egy hangos nyögésre futotta tőlem.
Eszembe jutott az első alkalom, amikor Harry-vel csináltam. Azt nem élveztem ennyire, mint ezt. Josh sokkal ösztönösebben és profibban kezeli a dolgokat, mint a göndörke. Josh kezei a csípőmre vándoroltak, egyre gyorsabban kezdtünk el mozogni. Fordított a helyzetünkön, most én kerültem alulra. Josh csókolgatni kezdte a melleimet, majd óvatosan szívogatni kezdte az egyiket, a másikat pedig masszírozta. Úgy éreztem, mindjárt itt a vég, hamarosan átlépünk a gyönyör kapuján. A tempó gyorsabb és vadabb lett, sikolyaim és nyögéseim betöltötték a hold világította szobát. Josh lassan kebelezte be ajkaimat, ezzel egy időben lassabbra vette tempóját.
- Nagyon jól bírod... - mosolyodott el és megsimogatta az arcom. - A régi barátnőim már ilyenkor rég aludtak és én pedig ziháltam ültem mellettük.
- Sok barátnőd volt eddig? - kérdeztem rá és közben a mellkasát cirógattam, a szemkontaktust fent tartottam.
- Mondhatni - rántott vállat és elmosolyodott. Tekintete még mindig csillogott, vágyat és szeretetet véltem belőle kiolvasni. - Neked sok barátod volt már, ha így kitértünk a témára?
- Nem mondhatnám - ráztam a fejem és egy rövid fejszámolást végezve kijött az eredmény: komoly kapcsolatom 2 volt, de ez a kettő is csak 3-4 hónapig tartott. - Harry-vel feküdtem le életemben először. Ő vette el a szüzességem, a bátyám persze őrjöngött és nagyon nem tetszett neki.
- Harry az a göndör hajú, ugye? - kérdezte, én pedig hevesen bólogattam. - A húgom sokat mesélt már a nőügyeiről. Meg is értem, miért akadtál ki. Ráadásul idősebb nőkkel kavart...azért ez nekem túl sok.
- Niall figyelmeztetett, hogy nem tanácsos komolyabb viszonyt kialakítani Harry-vel, mert a végén én járok rosszul és láss csodát, igaza lett - sóhajtottam fel és zihálni kezdtem, mert Josh lökött egyet magán, de nem ez volt az a lökés, ami a csúcsra juttatott volna minket.
- A húgom is folyton furcsa alakokkal áll össze, pedig előre figyelmeztetem, hogy nem lesz ez jó kapcsolat. Legutóbb egy drogdílerrel kavart, a srác kétszer volt elvonón, de nem tudták kigyógyítani és visszaesett. A húgomat is belerángatta, ráadásul amikor annak szemétládának nem volt már pénze kifizetni a tartozását, a húgomtól kért pénzt és még azóta se adta meg neki - láttam Josh-n, hogy a szívén viseli a húga életét és törődni akar vele, akármilyen helyzetbe is kerül. Niall is hasonlóképp viselkedik velem, amiért életem végéig hálás leszek neki.
- Niall és én köztem is szoros kötelék van, bármikor és bármiben a segítségemre van. Legutóbb, amikor kórházba kerültem, akkor is ő vitt be - Josh meglepődött a kórház szó hallatán, úgy éreztem, benne megbízhatok és mesélhetek neki a betegségemről. - Szívbeteg vagyok és minden reggel gyógyszert kell szednem, mert ha nem...eljön értem a halál. Tudom, furcsán fog hangzani, amit most mondok, de...amikor a kórházban voltam, még azon az éjszakán, mikor bekerültem, meghaltam.
- De élsz...mégis hogyan? - kérdezte, miközben lassan mozgott bennem és az oldalamat cirógatta.
- Harry... - mondtam ki a nevét undorodva. - hozott vissza a halálból. Győzködött, hogy ne adjam fel és én megfogadtam, hogy nem adom fel. Akármennyire is kicseszett velem az utóbbi két napban, hálás vagyok neki azért, amiért megmentett a haláltól.
- Én is hálás vagyok neki...nem hagyott veszni egy ilyen kedves és okos, illetve gyönyörű lányt - hajolt ajkaimra és gyengéden megcsókolt. - Kedvellek, Lexa.
- Én is nagyon kedvellek, Josh - mosolyodtam el kedvesen és viszonoztam előbbi csókját.
Gyengéd, mégis érzelemmel teli csókcsatát vívtunk egymással, Josh lassan és kíméletesen mozgott, egyre közelebb sodorva a gyönyör éléréséig. Josh elhúzódott ajkaimtól és a nyakamat szívogatta, s csókolgatta és a gerincem vonalát simogatta.
Fél óra múlva mindkettőnkön végigsöpört a kéj édes hulláma, Josh fáradtan és ziháltan feküdt mellém. Igazából én is fáradt voltam, de még nem akartam aludni. Vigyorogva kezdtem el lefejteni Josh mellkasáról a takarót, egészen a csípőjéig, s apró puszikkal halmoztam el a mellkasát és a köldöke körüli bőrfelületet.
- Mire készülsz? - kérdezte álmosan, s megcirógatta a karomat.
- Ha elárulom, akkor nem lesz meglepetés - néztem rá ártatlanul és lejjebb toltam a takarót, aminek hatására megpillantottam Josh igencsak merev férfiasságát. - Te aztán be vagy feszülve rendesen...
- Elég rád néznem vagy hallani a hangod, máris kész vagyok - mosolyodott el és feljebb csúszott az ágyon. Széles mosolyra húztam ajkaimat, amit Josh is észrevett. - Ugye nem...?
- Nagyon is de... - bólogattam vigyorogva és egy aprócska puszit leheltem merevségére. - Lazulj el...úgy mindkettőnknek könnyebb lesz.
Nem undorodtam el vagy hasonlók, sőt...még jobban feltüzelt ez a helyzet. Először csak puszikkal halmoztam el Josh férfiasságát, majd végighúztam rajta a nyelvemet is. Josh kéjesen felmordult, ami engem a folytatásra késztetett... Megnyaltam alsó ajkamat és a számba vettem a fiú (még mindig) merev férfiasságát. Josh a párnák közé zuhant, háta ívbe feszült és fel-fel mordult, ami zene volt füleimnek. Josh beletúrt a hajamba, majd a lepedőt kezdte el markolászni tehetetlenségében.
- Kezdő vagyok még az ilyesmiben, nézd el...kérlek... - húzódtam el egy pillanatra a fiútól vagyis a férfiasságától, s egy puszit leheltem a mellkasára.
- Pedig úgy bánsz velem, mintha már profi lennél benne - vigyorgott, mint a tejbe tök. Úgy érzem, kezdek ráérezni a dologra és ennek nagyon örülök.
Egy ideig kényeztettem az alattam vagyis az ajkaim alatt vergődő Josh-t, majd kielégült vigyorral az arcomon megtöröltem a számát és visszaültem az ágyba. Josh is felült, úgy láttam rajta, hogy már cseppet sem álmos.
- Kérhetnék valami innivalót? Egy kicsit megszomjaztam - hajoltam a füléhez mosolyogva és egy puszit nyomtam a fülcimpájára, amitől megremegett.
- Van egy kis pezsgő behűtve a hűtőben. Jó lesz? - villantotta felém szexis mosolyát, s közben felvett egy tiszta alsónadrágot. - Ha szeretnél, addig menj el zuhanyozni. Keresek valami pizsamaszerűséget, amiben tudsz majd aludni...vagyis gondolom, hogy nem akarsz ma éjjel visszamenni a szállodába.
- Eszem ágában sincs visszamenni, maximum majd reggel - rántottam vállat.
Josh bólintott egyet és megmutatta, hogy hol találom a fürdőszobát. Adott tiszta törülközőt, egy kinyűtt pólót és egy vadonatúj alsónadrágot. Mivel a húga gyakran jön hozzá látogatóba, így a fürdőben vannak női tisztálkodószerek - hajsampon, tusfürdő, dezodor, izzadásgátló spray, tampon és tisztasági betét -  is, ami azt jelentette, hogy nem muszáj férfi tusfürdőt használnom. Felkapcsoltam a fürdőben a villanyt és magamra zártam az ajtót, majd beálltam a zuhany alá. Nem sokáig áztattam magam, gyorsan kiléptem a kabinból és megtörülköztem. Mivel a hajamat is megmostam, így kerestem egy hajszárítót és megszárítottam. Josh adott egy vadonatúj fogkefét is, amivel fogat tudtam mosni és miután ezzel végeztem, kiterítettem a törülközőt és magamra kaptam a pólót meg az alsónadrágot. Üdén és frissen mentem ki a szobába, ami üres volt. A földön a nemrég levetett ruháink hevertek, a Hold fénye gyéren világította be a szobát. A takaró összegyűrve és a lepedő is. Megigazítottam az ágyat és Josh megkeresésére indultam.
Josh a konyhában szorgoskodott, a pezsgő már egy tálcára volt készítve, két pezsgőspohár és egy tál eper meg egy tál olvasztott csokoládé társaságában. A tv be volt kapcsolva, egy zenecsatorna késő éjszakai műsora ment éppen. Halkan Josh háta mögé surrantam, karjaimat a dereka köré fontam és egy puszit leheltem meztelen vállára.
- Ilyen hamar kész lettél? - kérdezte felém fordulva, s közben megtörölte a kezét. Lehajolt arcomhoz és egy csókot nyomott ajkaimra. - Gondoltam, összeütök kettőnknek egy kis kései vacsorát. Nem vagyok egy nagy konyhatündér, de a tükörtojás és a pirítós elkészítése nem okoz gondot.
- Ezek nekem se - kuncogtam és segítettem a fiúnak a találásban. Miután kész lettünk, letelepedtünk a kanapéra és enni kezdtünk. A telefonomat, ami idáig a dohányzóasztalon pihent, lehalkítottam és küldtem egy SMS-t a bátyámnak, hogy ne aggódjon feleslegesen. Ahogy leraktam a készüléket a dohányzóasztalra, szembeütköztem Harry smaragdzöld tekintetével, ami most fekete-fehérben ragyogott. - Jaj, ne...
- Mi az? - kérdezte értetlenül Josh, mire a tv felé böktem a fejemmel. - Ó...ha gondolod, kikapcsolhatom a tv-t és...
- Ne, nem kell - ráztam a fejem. - Szeretem ezt a dalt.
A Little Things videoklipje ment éppen, Harry hangja a fülemben, az elmémben és a lelkemben csengett. Nem tudom és nem is akarom letagadni, hogy még mindig érzek valamit a göndörke iránt. De ez az érzés kezd elhalványulni, már nem olyan erős, mint a kapcsolatunk elején volt. Talán ennek így kellett történnie. Elfordítottam a fejem a képernyőről és elkezdtem enni, vagyis inkább Josh etetett. Miután megettük a pirítósokat meg a tükörtojást, ittunk egy pohár pezsgőt és ettünk néhány szem csokoládés epret. Jóllakottan mentünk vissza a szobába, de előtte még Josh hátulról magához ölelt és egy csókot lehelt a nyakhajlatomba.
- Aludj jól, Lexa - dörmögte halkan a fülembe és egy puszit nyomott a fülem mögé, amitől megremegtem és a mellkasának dőltem.
- Egy ilyen felejthetetlen este után biztosan jól fogok majd aludni - mosolyodtam el és szembe fordultam a fiúval, majd megcsókoltam. - Köszönöm ezt az estét.
Halványan elmosolyodott és viszonozta csókomat. Amint lefeküdtem mellé az ágyba, körém fonta karjait és egy puszit lehelt a vállamra. Halkan felsóhajtottam és mosolyogva lehunytam a szemeimet. 

*~*~*

Reggel iszonyú fejfájára ébredtem, amelyet egy kis hányinger is fokozott. Álmosan felsóhajtottam és kinyitottam a szemeimet, majd az ágy másik oldalára pillantottam. Josh már nem volt ott, vagy a konyhában vagy a fürdőszobában lehetett. A nappaliba felől neszre lettem figyelmes, így halkan az ajtóhoz lopództam és hallgatolózni kezdtem. Az egyik Josh, a másik Niall hangja lehetett. Mit keres itt? Egyáltalán honnan tudja, hogy itt vagyok? Megvártam, míg becsukódik a bejárati ajtó és kimentem a nappaliba.

- Jó reggelt, gyönyörűm! - pörgetett meg a levegőben Josh és egy puszit lehelt az arcomra.

- Neked is - mosolyogtam. - Niall miért volt itt? És honnan tudta, hogy hol laksz?

- Reggel küldött egy SMS-t neked, de te még aludtál és nem volt szívem felébreszteni téged - sóhajtott fel mosolyogva és megcirógatta az arcom. - Megírtam neki, hogy itt vagy és úgy 10 perce hozott neked váltásruhát, a neszesszered és a gyógyszered. Megkért, hogy majd vigyelek vissza a szállodába.

- Niall és az az áldott jó szíve - sóhajtottam fel mosolyogva és fejemet Josh mellkasába fúrtam. - Azt gondoltam, hogy a mai napot együtt töltjük.

- Délután kezdek az Angel Share's-ben, szóval a délelőttöm szabad - mondta vigyorogva, nekem pedig felcsillant a szemem. - Elvihetlek egy városnézésre, ha szeretnéd.

Bólintottam és felcsaptam a vállamra az utazótáskám, s visszamentem a szobába. Megágyaztam és bementem a fürdőbe, hogy kicsit rendbe szedjem magam. Lezuhanyoztam, elvégeztem a reggeli teendőimet és felöltöztem. Befújtam magam egy kis parfümmel, elraktam az utazótáskámba a tegnapi ruháimat és kimentem a konyhában ügyeskedő fiúhoz. Az utazótáskámat a kanapéra dobtam, a telefonomat a zsebembe csúsztattam és leültem az étkezőasztalhoz.

- Remélem, szereted a gyümölcssalátát - fordult felém mosolyogva Josh és elém rakta az előbb említett ételt. - Kérsz hozzá valamit? Van juharszirup, méz...

- Így tökéletesen jó lesz, köszönöm - mormoltam ajkaira és egy puszit nyomtam alsó ajkára. - Niall milyen hangulatban volt? Jókedvű vagy mérges volt?

- Ahhoz képest, hogy féltem tőle...tök rendes volt. Beszélgettünk egy ideig, aztán sietnie kellett próbára - mondta teleszájjal, s közben töltött a poharamba egy kis narancslevet. - Harry teljesen maga alatt van. Nem enged be senkit se a lakosztályába, állandóan csak piál és nem is eszik.

- Nem érdekel, hogy mi van vele - rántottam vállat. - Magának köszönheti, ami történt. Nem én csaltam meg őt, hanem ő csalt meg engem. Ráadásul úgy, hogy előtte hazudott is.

- Beszélnetek kéne - javasolta, de én hevesen megráztam a fejem és megettem a maradék gyümölcssalátámat. - Ha nem, hát nem.

- Mégis mit beszélnék vele? Megbocsátok, de te is bocsáss meg, mert lefeküdtem egy pincérsráccal?! - vázoltam fel cinikusan azt a mondatot, amit mondanék Harry-nek. - Kösz, inkább kihagyom a társalgást a göndörkével.

- Rendben. Felfogtam - simított végig a karomon és apró puszikkal halmozta el a nyakamat, amibe beleremegtem. - Most már tudom, mivel lehet téged kiengesztelni.

Felkuncogtam és magamhoz húztam a fiút egy csókra, amit rögtön viszonzott is. Vadul faltuk egymást, Josh keze már a felsőm alatt kalandozott. Remegő kezekkel eltoltam magamtól a fiút, aki értetlenül meredtem rám csokoládébarna íriszeivel.

- Vissza kéne mennem a szállodába, a bátyám már vár - húztam gúnyos mosolyra ajkaimat és elvittem a mosogatóhoz a tányérom meg a poharam, illetve a villát, amivel ettem. Josh nem hagyta annyiban a dolgot, körém fonta karjaimat és belecsókolt a nyakhajlatomba. - Nem lesz ennek jó vége, hogy folyton az ágyban kötünk ki...

- Én kifejezett az ágyban szeretek lenni a legjobban, olyan gyönyörű lányokkal, mint Te - suttogta fülembe elhaló hangon, ágyéka nekifeszült a fenekemnek, amit egy kéjes sóhajjal fogadtam. - A bátyád biztosan megértené, ha késnénk egy kicsit. Különben is, próbára ment.

- Nem baj - mondtam és szembe fordultam vele, karjaimat pedig a csípője köré fontam. - Városnézést ígértél, nem? Ahhoz nem elég 2 óra.

- Na jó - sóhajtott fel és elengedett, majd a vállára csapta az utazótáskám. - Menjünk, mert addig úgysem hagysz békén. Ami nem baj.

- Na ugye - kuncogtam és követtem a bejárati ajtón távozó fiút.

Lesétáltunk az autóig, ahova egy rövid csókcsatát követően ültünk be. A szállodáig tartó út fél órás volt, de egy szép kis dugóba keveredtünk, ami még ráduplázott erre a fél órára. A rádió szólt, Josh kínjában már a nyakamat csókolgatta és a combomat simogatta.

- Nem a szobádban vagyunk, emlékszel? - kérdeztem egy hatalmas sóhajt követően és tekintetem a mellettem ülő fiú íriszeibe fúrtam. - Amíg a szállodába nem érünk, bírd ki, légy olyan kedves.

- Nehéz lesz - ült vissza rendesen a helyére, de előtte még megcsókolt. 

Később kiderült, a dugót egy meghibásodott jelzőlámpa okozta. Egy óra múlva értünk a szállodához, ahol a fiúk rajongói táboroztak, különböző transzparensekkel felszerelkezve. Josh összekulcsolta ujjainkat és bementünk az épületbe, aminek az aulája hemzsegett a lesifotósoktól és az újságíróktól. Josh utat tört a liftig, ahol egy nem várt személybe botlottunk. Harry állt, jobban mondva dülöngélt a liftben és egy üveg Jack Daniels-t szorongatott, aminek a fele már jócskán elfogyott.

- Erről beszéltem - motyogta a fülembe Josh és körém fonta karjait.

- Én meg mit mondtam rá? - dőltem mellkasának és a hasamon nyugvó kezeire csúsztattam az enyéimet. - Azt, hogy nem érdekel. Egyáltalán, te honnan tudtál erről?

- Niall említette, mikor eljött hozzám a cuccaiddal - Harry rögtön felénk kapta a fejét, tekintete könnyes volt, szemei alatt fekete karikák húzódtak. 

- Értem - bólintottam és egy pillanatra rá néztem Harry-re. - Szia!

- Szia, Lexa! - mosolyodott el, szeme egyből felragyogott. 

Egyikünk sem szólt egymáshoz, csendben vártunk addig, amíg a lift a legfelső emeltre fel nem ért. Josh összekulcsolta ujjainkat, majd elköszöntünk Harry-től és bementünk a lakosztályba, ahol Niall, Liam és tegnap óta én laktunk. Josh lerakta az utazótáskám a bőröndöm mellé és leült a kanapéra, engem pedig az ölébe húzott. Kuncogva döntöttem a fejemet a vállára és lerúgva a cipőimet a lábamról, befészkeltem magam Josh ölébe, csakúgy, mint tegnap este.

- Nem úgy volt, hogy várost akarsz nézni? - kérdezte kajánul elmosolyodva, s felhúzta a szemöldökét.

- Azt még várhat... - mosolyodtam el és egy puszit nyomtam állára.

Beszélgettünk, közben a tv-t néztük és csak lazultunk. Úgy fél óra elteltével kopogásra lettünk figyelmesek, Josh lerakott az öléből és az ajtóhoz sietett. Az ajtóban egy megtört, ám nagyon részeg és fáradt személy állt. Erőtlenül lökte el az ajtóban álló Josh-t és lassú, de magabiztos lépésekkel közeledett felém. Kezében egy csokor vörös rózsa volt a Jack Daniels helyett. 

- Lexa... - mosolygott rám erőtlenül, én pedig undorodva álltam fel a helyemről és Josh karjaiba bújtam. - ne csináld már, beszéljük meg.

- Ha kijózanodsz és kialszod magad, s talán lefürdesz...akkor, talán - sóhajtottam, mert a göndörke bűze eléggé felkavarta a gyomrom. Mióta ihatott már és ráadásul nem is fürdött?! - Most menj el, kérlek. Nem vagyok olyan állapotban, hogy beszéljünk.

- Addig el nem megyek innen, amíg meg nem beszéljük a dolgokat - emelte fel a hangját, tekintete villámokat szórt.

- Harry, szépen kérlek, menj el - mondtam és a vállára helyeztem a kezem, tekintetem pedig az övébe fúrtam. - Mindkettőnknek ez lesz a legjobb, értsd meg.

- Nem, nem fogok belenyugodni abba, hogy elveszítelek - rázta a fejét és eldobta a csokrot, ami halkan ért földet. - Szeretlek, és tudom, hogy te is szeretsz...

- Igen, de csak úgy, mint egy barátot. Eljátszottad a bizalmamat, a szerelmemet és a szeretetemet, amit irántad éreztem - mondtam könnyeimmel küszködve, Josh nyugtatólag a derekamra simította karjait. - Sajnálom, de köztünk mindennek vége. Felejts el, menj és legyél boldog Taylor-ral. Megérdemlitek egymást.

- Lexa, nagyon szépen kérlek, akár térden állva is...ne tedd ezt. Hát elfelejtetted, hogy mennyire szerettük egymást? Mert én nem felejtettem el, soha nem fogom elfelejteni... - erősködött, s közben megfogta a kezem. - Még sosem szerettem ennyire egy lányt, mint Téged. 

- Fogd fel, hogy én már túlléptem rajtad. Szép és jó, amit elmondtál...de holnap emlékezni fogsz majd a szavaidra? Részeg vagy és álmos... - engedtem el a kezét. - Vegyél egy jó meleg fürdőt, igyál egy csésze teát és feküdj le aludni. Ha akarod, szólok Niall-nek és a fiúknak, hogy rosszul érezted magad, és azért nem mentél próbára.

- Én téged akarlak... - motyogta, s egy könnycsepp folyt végig az arcán. Aztán egyre több és több, szinte már patakzott a könnye. 

Kibújtam Josh öleléséből és megbeszéltem vele, hogy elmegyek Harry-vel a lakosztályába és segítek neki elaludni. Josh ódzkodva, de beleegyezett és egy csók után 'utamra' engedett. Átkaroltam Harry derekát, s lassan elsétáltunk a lakosztályáig, ami nyitva volt. Becsuktam magam után az ajtót, és leültetettem Harry-t az ágyra.

- Szólok a szobapincérnek, hogy hozzon neked egy csésze teát. Jó? - kérdeztem a kissé kótyagos göndörkét, aki csak szipogva bólintott. A telefonhoz léptem és szóltam a szobapincérnek. Egy sóhajt követően Harry felé fordultam. - Fürödj le, addig megágyazok.

- Nem kéne ennyire törődnöd velem, azok után, ami köztünk történt. Gyűlölnöd és kerülnöd kéne - mondta szipogva, s letörölte könnyeit a pulóvere ujjával. - De azért jól esik, és köszönöm. 

- A barátok segítenek egymáson - bármennyire is nehéz volt kimondanom a barátok szót, muszáj voltam ezt tenni. - Te is sokat segítettél nekem, kötelességemnek érzem, ha viszonozom. 

Halványan elmosolyodott és felállt, majd magához ölelt. Először elakartam húzódni, aztán viszonoztam és biztató mosollyal elhúzódtam a fiútól. A szobapincér pont jókor jött, mosolyogva vettem el tőle a tálcát, amin a csésze volt és becsuktam az ajtót. 

- Menj és fürödj le, aztán idd meg ezt - böktem a csésze felé, amit már az éjjeliszekrényre tettem. - és utána aludd ki magad.

- Igenis, anyu - vigyorgott s elsietett, pontosabb elbukdácsolt a fürdőbe. 

Mosolyogva megráztam a fejem és gyorsan megágyaztam Harry-nek, aztán behúztam a sötétítőket és felkapcsoltam a villanyt. Úgy 10 perc múlva kinyílt a fürdőszoba ajtaja és Harry lépett ki rajta, tiszta boxerban és egy fehér pólóban. A levetett ruháit a bőröndjére dobta, s bedőlt az ágyba, majd feltornázta magát ülő helyzetbe. A kezébe nyomtam a teáját és leültem az ágy szélére.

- Menj csak vissza a barátodhoz, innentől már elvagyok egyedül is - bökött a fejével az ajtó felé. - Még egyszer köszönöm a segítséged és sajnálom, ami történt.

- Semmiség - értettem a segítségnyújtásomra, majd felálltam a helyemről és az ajtó felé indultam, de megtorpantam és visszafordultam a fiúhoz. Lassan az ágyához lépkedtem és nyomtam az arcára egy puszit. - Aludj jól, Hazza!

- Most már biztosan aludni fogok. Egy angyal őrzi majd az álmaimat - simított mosolyogva végig a karomon, amibe beleremegtem.

Sietős léptekkel elhagytam a lakosztályt és az enyémbe, pontosabban a bátyámékkal közös lakosztályba igyekeztem. Josh a kanapén ült, a telefonját nyomkodta. Mosolyogva nézett fel rám, mikor meglátott az ajtóban és felém intézte lépteit. Karjaimat körém fonta és érzékien megcsókolt.

- Hogy van a göndörke? - kérdezte érdeklődve.

- A történtekhez képest jól...azt hiszem - mondtam.

Amíg el nem felejtettem, felhívtam Niall-t, hogy Harry nem tud menni próbára és hogy szóljon Paulnak. Kérdezte, hogy mi a baja a göndörkének, mire azt feleltem, hogy egy kicsit rosszul érezte magát a sok pia miatt. Beszéltünk egy kicsit, aztán letettem a telefont és Josh-ra néztem. Összekulcsolta az ujjainkat és egy csókot váltva egymással elindultunk a reggel betervezett városnézésünkre.