2013. július 27.

49.fejezet - Hát itt vagy...

Lullaby

3 hónappal később…

Alexa szemszöge

A szeptember a maga esős, borongós arcával köszöntött be. Ha jobban belegondolok, nagyon is szeretem az őszt. A fák barnás-sárgás kabátot húznak, az utcákat ellepik a gesztenyeárusok. A gyerekkoromra emlékeztet.
Harry hosszas unszolására visszaköltöztem a közös házunkba, Londonba. A dublini házamat kiadtam egy családnak, vagyis Leona-nak és Eric-nek. Augusztusban összeházasodtak, s most ők is gyerekáldásra készülnek. Örülök, hogy a főnökasszonyom végre megtalálta azt a valakit, akire mindig is vágyott.
- Kislányom, mindent bepakolták a bőröndbe? - simította vállamra a kezét anya, miközben egy puszit lehelt az arcomra. Tekintetében kíváncsiság, aggodalom és öröm csillogott. Aprót bólintottam és leültem az ágy szélére. - Mi baj, Lexa?
- Félek - nyögtem ki és összeszorítottam a szemeimet. Nem akartam sírni, főleg nem anya előtt. Eleget sírtam az elmúlt hónapokban. - Mi van, ha beigazolódik az orvos jóslata? Mi van, ha nem tudom majd felnevelni a lányomat?
- Erre még véletlenül se gondolj, kicsim. Ha bármiféle komplikáció lépne fel, az orvosok mindent megtesznek az érdekedben. Nem fogják hagyni, hogy feladd - szorította meg a kezemet és szorosan magához ölelt. Könnyeim utat törtek maguknak, halkan szipogva fúrtam anya nyakhajlatába az arcom. - Nem szabadna idegeskedned, főleg nem ma. Hallod?!
- Minden percben egyre közelebb kerülök a halálhoz. Erről nem tehetek - motyogtam elhaló hangon. Anya eltolt magától és megtörölte az arcomat a kézfejével. Megnyugvást és örömöt ad a tudat, hogy anya most itt van mellettem.
Harry már hetekkel ezelőtt beszélt a St Mary's Hospital igazgatójával. Kibérelt egy magánkórtermet és egy szülészorvossal is konzultált, aki biztosította vőlegényemet, hogy minden rendben lesz velem és a kis Darcy-val.
Amikor leértünk anyával a nappaliba a bőröndömmel és az utazótáskámmal, valami meleg folyt végig a lábamon. Kétségbeesetten néztem anyára, aki azonnal felkapta a kocsim kulcsát és a csomagjaimmal a kezében kirohant a fekete járműcsodához. 
- Gyere, szívem - segített beszállni az anyósülésre és megpróbált nyugtatgatni egy-egy erősebb fájásnál. Remegő kézzel elővettem a telefonom a táskámból és írtam egy rövid üzenetet Harry-nek, majd lehunytam a szemem és felsóhajtottam.
- Anya... - nyöszörögtem szipogva, miközben anya besorolt a forgalomba. Édesanyám a kezemre simította az övét és megszorította azt. - Nem fogom bírni...
- Nyugodj meg, kérlek... 5 perc és a kórháznál leszünk - mondta magabiztosan, s elkezdte cirógatni a kézfejemet a hüvelyujjával.
A fájásaim felerősödtek, ahogy a szívverésem is. Még a rádióban szóló Little Things című dal sem nyugtatott meg, amit esténként dudorásztam Darcy-nak. Alsó ajkamat harapdálva figyeltem a mellettünk elsuhanó táját, ezzel is terelve a gondolataimat a fájásokról.
Anya leparkolt a kórháznál és besietett az épületbe, ahonnan egy nővérrel a társaságában jött ki. A nővér egy tolókocsit tolt maga előtt, amibe segített beleülni és elindultunk vissza a kórházba. A vizsgálóban átöltöztettek egy kórházi hálóingre, aztán felfektettek egy hordágyra és betoltak a szülőszobába.
- Miss Horan, hogy érzi magát? - mosolygott rám az orvosom, Dr Devain. Elhúztam a szám és az ajkamba haraptam egy erősebb fájásnál. - Most kap egy kis nyugtatót, aztán egy érzéstelenítő injekciót és utána szülünk. Jó?
A torkomban keletkezett gombóc miatt csak egy bólintásra futotta tőlem. A nővérke bekötötte az infúziót és egy tűt nyomott a vénámba. A fájdalom percről percre kezdett elmúlni, nyugodtan feküdtem az ágyon. A szülőszoba előtt anya beszélgetett az orvossal.
- Miss Horan, a vőlegénye keresi telefonon - adta a kezembe a készüléket a nővérke egy kedves mosoly kíséretében. Nyugtalanul felsóhajtottam és beleszóltam a telefonba.
- Harry... - suttogtam elérzékenyülve, amikor egy újabb fájás hasított belém. Úgy tűnik, Darcy már szeretne megismerkedni a világgal.
- Szerelmem... Már a repülőn ülünk a srácokkal - hangja kicsit megnyugtatott. Letöröltem az arcomon végigfolyó könnycseppet és összeszorítottam a szemem egy erős fájásnál. - Édesem, ott vagy még?
- Itt vagyok, csak...csak a fájások kezdenek legyöngíteni - mormoltam fáradtan. Harry kétségbeesetten felsóhajtott és próbálta visszafogni szipogását. A háttérben hallottam a fiúkat, ahogy megpróbáljak lenyugtatni. - Ne aggódj, jól vagyok. Most leteszem. Később találkozunk... Remélem. Szeretlek.
- Szeretlek - bontotta a vonalat Harry. Néhány percig a vonal zúgását hallgattam, aztán kinyomtam a telefont és a nővérke kezébe adtam.
Körülbelül 10 perc múlva az orvos bemosakodva segített felülni az ágyon, majd a nővérke felhúzta a hátamon a hálóinget és egy injekciót nyomott a derekamba. Gondolom, ez lehetett az érzéstelenítő. Innentől kezdve deréktól lefelé nem éreztem semmit sem.
- Alexa, ha arra kérem, hogy nyomjon, akkor maga nyomni fog egyet. Rendben? - nézett fel rám az orvos, miatt leült elém. Lábaimat szétveszítette, így tökéletes rálátása volt legféltettebb pontomra. 
- Rend-rendben - nyögtem ki álmosan pislogva és belekapaszkodtam az ágy széleibe. Anya pár perc múlva beöltözve termett mellettem, s megfogta a kezem. Bágyadtan rámosolyogtam és felsóhajtottam.
- Lehet nyomni egyet - szólalt meg az orvos, én pedig minden erőmet összeszedve nyomtam egy nagyot. Dr Devian elmosolyodott, aztán ismét arra kért, hogy nyomjak. - Ez így pont jó lesz, Miss Horan. Eddig hogy bírja?
- A körülményekhez képest jól, egészen jól - motyogtam bizonytalanul. Bárcsak itt lennének már Harry-ék... Szükségem van a bátyámra és a vőlegényemre.
- Ennél a nyomásnál már valószínűleg kint lesz a baba feje - mondta Dr Devian és biztatóan rám mosolygott. Egy kósza nyögés szaladt ki a számon, amikor nyomtam egy nagyot. Anya kíváncsian lenézett, s egy könnycsepp szaladt végig arcán. - Ahogy sejtettem. Már majdnem kint van a kicsi, Alexa. 
Az egyik nővérke folyamatosan az életfunkciómat figyelte, a másik pedig Dr Devian mellett asszisztált. Körülbelül másfél óra elteltével egy aggodalomtól csillogó, zöld szempárral találkozott a tekintetem. Anya helyet cserélt Harry-vel, így vőlegényem fogta a kezem.
- Hát itt vagy... - suttogtam erőtlenül elmosolyodva, könnyeimmel küszködve. Vőlegényem göndör fürtjeit egy zöld, kórházi sapka fedte. Arcán a kétségbeesés és izgalom jeleit véltem felfedezni. - A többiek?
- A szülőszoba előtt várakoznak. Perrie-ék is itt vannak és...és Josh is - hangja kissé féltékenyen csengett, de amikor ránéztem azzal a „Semmi okod a féltékenykedésre, Styles” nézésemmel, akkor mintha megenyhült volna. - Niall hívta fel a srácot, amikor a reptéren voltunk. Zayn a Little Mix-t értesítette, Louis pedig Eleanor-t.
- Elnézést, hogy megzavarom a bájcsevejt, de folytatnánk a szülést - Dr Devian próbálta leplezni mosolyát, miközben kedvesen megkért, hogy nyomjak. Erőtlenül szorítottam meg Harry kezét, aki aggódva figyelte arcom.
Majdnem 3 óra küzdelem után, mindenféle komplikáció nélkül megszületett a kislányunk, Darcy Alexa Styles. Amikor felsírt, Harry tekintete elhomályosult a könnyektől és egy csókot lehelt a homlokomra. Dr Devian mindkettőnknek gratulált, aztán elvitték a lányunkat megfürdetni és kivizsgálni.
- Megcsináltad, Szerelmem... Nagyon de nagyon szeretlek és büszke vagyok Rád - cirógatta meg arcomat és lassan megcsókolt. Ajkai egy szempillantás alatt bekebelezték az enyémeket. - Hogy érzed magad? Nem fáj semmid?
- Csupán csak fáradt vagyok - mosolyodtam el vőlegényem aggodalmán. Egy nővérke megmérte a vérnyomásom és megnézte a szívhangomat is. Miután mindent feljegyzett és rendben talált, egy másik ápolóval áttoltak a magánkórterembe. Harry és Niall, illetve anya jött be először hozzám. - Örülök, hogy itt vagytok.
- Hadd öleljelek meg, húgi - borult a karjaimba Niall és arcát a nyakamba temette. Halkan felsóhajtottam és mélyen beszippantottam tusfürdőjének kellemes illatát. Niall lassan elhúzódott tőlem és megajándékozott egy puszival. - Már alig várom, hogy a karjaimban tartsam az unokahúgom. Biztosan olyan szép, mint az anyukája.
- Remélem, a szemeit az apjától örökölte - pillantottam Harry-re, aki idiótán vigyorogva ült az ágyam szélén és engem figyelt árgus tekintettel.
Pár perc múlva kinyílt a kórterem ajtaja, amin Dr Devain és egy ápolónő lépett be. A nővérke egy inkubátor szerű ágyon tolta be Darcy-t, aki békésen szuszogott. Anya, Harry és Niall rögtön körbeállta a csöppséget, majd a nővérke óvatosan kiemelte az ágyból Darcy-t és a kezembe adta.
- Édes kicsikém - suttogtam elérzékenyülve, miközben egyik kezemmel végigsimítottam Darcy arcán. A kislány lassan és nyűgösen kinyitotta szemeit, de nem kezdett el sírni, hanem kíváncsian pislogott rám. Csillogó, zöld szemei kísértetiesen hasonlítottak Harry-ére. - Annyira gyönyörű...
- Darcy kiváló egészségnek örvend. 3000 grammal és 50 cm-rel született, mindenféle rendellenesség nélkül - mosolygott Dr Devain és megszorította a vállamat. Darcy a doktor úr arcát is alaposan méregette, aztán tekintetét újra rám szegezte. - Szívből gratulálok, Alexa!
- Köszönöm, Dr Devain - néztem fel hálásan mosolyogva a doktorra, aki mosolyogva biccentett egyet és kezet rázott a bátyámékkal. Miután a doktor úr és a nővérke elhagyták a kórtermet, Harry-re pillantottam. - Szeretnéd megfogni a lányodat?
- Ez meg milyen kérdés, kicsim? - hökkent meg kissé sértetten, de tudtam, hogy nem gondolja komolyan. Vőlegényem félénken lépett mellém, aztán óvatosan a karjaiba vette a kislányt. Harry azonnal elsírta magát, azonban az ajkain húzódó mosoly töretlen volt. - Édes kicsi lányom... Olyan gyönyörű vagy, mint az anyukád.
Könnyeimmel küszködve figyeltem apát és lányát, ahogy egymásban gyönyörködtek. Niall is némi félénkséggel a testében, de annál nagyobb odaadással és szeretettel vette karjaiba unokahúgát. Darcy is kapott egy puszit, akárcsak én. Anya zokogva vette át Niall-től a lányomat, majd rámosolygott az unokájára és megajándékozta egy homlokpuszival. Darcy halkan felsírt, anya pedig rutinos mozdulattal visszaadta nekem a kicsit.
- Éhes a baba - mosolygott, s miután kiterelte a fiúkat a többiekhez, megmutatta, hogyan kell megetetni Darcy-t. Kislányom mohón tapasztotta mellbimbómra aprócska ajkait, aztán nyugodtan elkezdte szívni. Anya leült mellém és onnan nézett minket. - Jól csinálod, Lexa.
- Csak azért, mert jó tanárom van - mondtam hálás mosollyal és közben Darcy-t figyeltem. Nagy, zöld íriszeit mindvégig rajtam tartotta és úgy evett.
Miután megetettem Darcy-t, anya megbüfiztette és visszatette a kislányt az ágyába. Darcy pillanatokon belül elaludt, ahogy én is. Pilláimra ólomként nehezedett a fáradtság, így könnyen elaludtam.

*~*~*

Darcy keserves sírása ijesztett fel pihentető alvásomból. Harry próbálta nyugtatgatni a babát, de nem sikerült neki. Feltornásztam magam ülő helyzetbe, majd megkértem vőlegényemet, hogy adja át nekem Darcy-t. Felhajtottam a hálóingem, hogy szabaddá tegyem melleimet és megetettem a kislányomat. Harry mosolyogva ült le mellém, átkarolta a vállam és egy puszit lehelt az arcomra.
- Azért majd apának is hagyj valamit - suttogta Darcy-t figyelve, aki nyugodtan falatozott az anyatejből. Egy határozott mozdulattal belekönyököltem Harry gyomrába, aki felnyögött a hirtelen jött ütéstől. - Ezt most miért kaptam?
- Szeretném, ha Darcy nem az apja perverz világában nőne fel - mondtam, miközben a vállamra terítettem egy törülközőt és megbüfiztettem Darcy-t. Egy ideig mosolyogva figyeltünk egymást, aztán Darcy nyűgösen ásított egyet. - Al la nanita nana nanita ella, nanita ella... Mi nina tiene sueno bendito sea, bendito sea...
Harry befészkelte mellém magát, s a vállamra hajtotta a fejét. Amikor már másodjára énekeltem a refrént, vőlegényem is bekapcsolódott az éneklésbe. Darcy pislogott néhányat, aztán elszenderedett. Gyengéden megcirógattam a kislány arcát, majd egy puszit leheltem az arcára. Miután Harry lefektette Darcy-t, befeküdt mellém az ágyba és szorosan körém fonta a karjait.
- Köszönöm - suttogta fülembe, majd megajándékozott egy puszival. Értetlenkedve néztem Harry smaragdzöld íriszeibe, melyek hálától és szeretettől csillogtak. - Köszönöm, hogy egy ilyen gyönyörű és aranyos csöppséggel ajándékoztál meg... És köszönöm, hogy mellettem vagy. Szeretlek...
- Ó... Én is szeretlek, Harry - suttogtam s arcomat a fiú nyakhajlatába fúrtam. Harry apró csókokkal kezdte el behinteni az arcom, a fülem és a homlokom. Karjai szorosan körém fonódtak, akár egy bilincs. Nem bántam, egy cseppet sem bántam.
Kora este meglátogattak minket a lányok, vagyis a Little Mix és Eleanor. Nem jöttek üres kézzel, hiszen Darcy kapott babaruhákat, játékokat és egy hatalmas plüssmacit. A fiúk, Josh-al karöltve vettek Darcy-nak egy rózsaszín-pónis takarót, illetve mesekönyveket. Még éppen belefért a látogatási időbe apa is, aki egy hintalóval és egy ultramodern babakocsival lepte meg unokáját.
- Darcy pont olyan imádni való, mint amilyen te vagy - ölelgetett meg apa, majd megcirógatta az arcomat. Nagyon örültem, hogy a családom itt van velem. Anya, apa, Niall, Harry...és persze a kis Darcy.
Mindenki el volt ájulva Darcy nyugodtságától és szépségétől, főleg Jade és Niall. Szöszke bátyusom fél percenkét lefényképezte unokahúgát, s posztolgatta az ismerősei körében a fényképeket. Perrie és Zayn diszkréten, de utalgattak arra, hogy majd ők is szeretnének családot alapítani. Eleanor viccelődve nyaggatta répabolond kedvesét, aki Darcy elrablására készült, hogy El végre békén hagyja. Jó volt egy kicsit együtt lenni a barátokkal, hiszen nem mindig van alkalmunk összeülni és egy jót beszélgetni. Darcy születése azonban összehozta ezt a találkozót...

Sziasztok!
Csalódottan érkeztem meg a folytatással... :( Úgy éreztem, kapni fogok majd kommenteket, ehelyett csak drága írótársnőm, Dorothy - innen is köszönöm, Shawty2 ♥ - és Cher Brooks ajándékozott meg egy kedves kommenttel :) Illetve Lia is írt nekem véleményt a chatben, amit szintén köszönök :) Mindenesetre itt a folytatás, ha írtok, írtok, én nem erőltetem... :$ Köszönöm a 121.000 megtekintést, a 134 követőt, a 151 feliratkozót és az előző fejezethez érkezett 30 pipát :) További szép estét és jó hétvégét, pihenést kívánok! Pusszpáá evribádii,
Macy  

14 megjegyzés:

  1. Draga Shawty!

    Ezt a reszt is imadtam akarcsak az eddigieket. Komolyan elerzekenyultem, nagyon aranyos resz lett. Remelem minel elobb megerkezik a folytatas. Gratulalok a feliratkozokhoz, megtekintesekhez stb.

    xx Dorothy S.

    VálaszTörlés
  2. Drága Macy!
    Eddig még nem kommenteltem de olvasom a blogod! Ez a rész perfect lett. Örültem hogy minden zökkenőmentes volt és Lexa túlélte! Gratulálok a blogodhoz is! Nagyon jó :) Remélem fogsz még írni!
    -Gréta

    VálaszTörlés
  3. Szia!:)
    Hú, el sem tudom mondani, hogy mekkora megkönnyebbülés öntött el, mikor láttam, hogy Lexa túlélte a szülést!:) A végén pedig, Harry beszólásán, komolyan felnevettem.:D Megértem Lexát, én sem igazán akarnám, hogy a gyerekem egy kicsit élénkebb fantáziájú apuka nyilvános megszólalásai mellett nőjjön föl...:D
    Annyira tetszett! Nem akarom, hogy vége legyen, mert nagyon szeretem a blogod.:( :)
    Siess a következővel!:)
    xoxo

    VálaszTörlés
  4. Szia!
    Egész fejezeted alatt attól féltem mikor fogom azt olvasni, hogy meghalt Lexa. De mikor a végére értem és nem történt semmi nagyon boldog voltam. Nagyon jól... sőt mi több PROFIN megcsináltad a fejezetet. Gratulálok imádtam.
    Siess nagyon a kövivel.
    Puszi: Vanessa

    VálaszTörlés
  5. Szia! De örülök, hogy így írtad meg a szülést... Féltem, hogy Lexa halála felé fogod terelni, de jólesően csalódtam (ez ilyen pozitív csalódásféle). Nagyon aranyos a családi idill, ez igazán megnyugtatta az olvasó lelkét. Kíváncsi vagyok a befejező részekre, remélem happy endre számíthatok. :) Bocsánat, hogy eddig nem szóltam hozzá a részekhez, de a díjakkal így is próbáltalak kárpótolni.♥ Nagyon szeretem a történetedet, kíváncsian várom a következőket.:) Egészséget a Styles családnak!
    xoxo

    VálaszTörlés
  6. Imádtam :) Nagyon örülök ,hogy nem halt meg Lexa :)

    VálaszTörlés
  7. Szia! Nagyon örültem mikor olvastam hogy Lexa mégsem halt meg! Nagyon jól sikerült ez a rész is épp úgy mint a többi. Nagyon tetszett és már várom a következő és egyben befejező részeket. Nagyon szerettem ezt a történetet kár hogy már a végéhez közeledünk. Még nagyon nagyon sokáig olvasgatnám ezt a történetet de mindennek van vége. Remélem happy befejezést fogunk kapni és már kíváncsian várom a következő történeteket amiket remélem hamar olvashatok majd. Én is elkezdtem a következő történetemet felraktam az első részt és kíváncsi lennék a véleményedre! :) (Mesék birodalma)
    Puszi :)

    VálaszTörlés
  8. Szia! :)

    Az igazat megvallva régen rátaláltam már a blogodra, de sajnos sosem volt időm nekiállni! Most viszont este nekiültem, és végig olvastam az egészet!
    Hihetetlenül megtetszett. Minden részben volt valami, ami megfogott, és egyik rész alatt sem untam el magam.
    Az igazat megvallva, majdnem elsírtam magam ezen a részen. Nem tudom pontosan, hogy azért, mert alapból gyenge vagyok ilyen szinten és egy romantikus filmen képes vagyok sírni, vagy mert annyira szépen írtad meg ezt a részt!
    Nagyon boldog voltam, mikor olvastam, hogy Lexa túlélte a szülést, hiszen mindig jó ha az ember boldog befejezést olvashat! Őszintén sajnálom, hogy vége lesz a blogodnak, mert ez alatt az 49 rész alatt, teljes mértékben megszerettem!

    U.I.: Több blogodat is megtaláltam, és az a helyzet, hogy annak ellenére, hogy nem nagyon szeretem Justin Bieber-t abba is elolvastam, mert úgy voltam vele, hogyha te írod, akkor nem lehet rossz! Nem is kellett csalódnom, hiszen nem csak te, de a másik író is nagyszerű munkát végeztek!
    Köszönöm, hogy elolvastad a véleményem!:)
    További kellemes pihenést, és remek nyarat kívánok! :)

    Puszi, Alice xx

    VálaszTörlés
  9. Drága Macy!

    Húha, elmondani nem tudom mekkora megkönnyebbülés töltött el, mikor azt olvastam, hogy Lexa nem halt meg. Végig emiatt izgultam, mert végülis a blogodnak sajnos mindjárt vége, és hát ez lehetett volna valamilyen befejezés. De végülis örültem, amiért a haláleset kimaradt a történetből. Nagyon várom a következőt!

    Puszi, Azy

    VálaszTörlés
  10. Drága Macy!
    Olyan örömet okoztál most nekem. A kis Darcy végre világra jött és még Lexának sincs semmi baja. Azt hiszem ez a kedven fejezetem. Nagyon várom a folytatást!
    Puszi: Zsófi Sipos

    VálaszTörlés
  11. Drága Mace!♥
    Röstellem, hogy nem írtam az előző fejezethez kommentet, de nagyon nem voltam gépközelben az elmúlt napokban, a Save Me-re is alig tudtam feltenni a fejezetet, és a Be Alright folytatása is késik. A lényeg, hogy itt vagyok!
    Az igazság az, hogy megsirattál. Annyira féltem, hogy még egy blog szomorú véggel zárul le, de szerencsére nem így lett. Harry és Lexa is megérdemlik a boldogságot, annyi mindenen keresztülmentek. Darcy-t is elképzeltem és rettentő kis aranyos lehet :)♥ A dal is tetszett, amit csatoltál és amit Lexa énekelt Darcy-nak szintén, hiszen ismertem és szerettem régebben is, sőt a szövegét is tudom. Ha jól tudom, ez eredetileg egy spanyol altatódal, a Bendito Sea, igaz? :) Na, nem akarok feleslegesen fecsegni, imádtam, s szívem szakad meg, ha a blognak vége lesz!
    Love, Diana

    VálaszTörlés
  12. Szia, Macy!!
    nagyon tetszett ez a rész is!! örülök, hogy Lexa nem halt meg. szomorú lettem volna!! :P én is sajnálom, hogy lassan itt a történet vége, de ahogy szokták mondani: minden vég valaminek a kezdete!! :DD szóval tényleg nagyon tetszett az egész Stay With Me-s storyd!! :)) nem tudom, hogy most miért búcsúzkodok, hiszen még lesz egy fejezet ebben a blogodban!! na mindegy, tényleg nagyon tetszett!! :)
    pussza: Anna ;)

    VálaszTörlés
  13. Szia! Egyszerűen imádom ahogy írsz. Nagyon jó.
    Ha van időd, lécci nézz be hozzám. Most kezdtem el írni, és szeretném ha elmondanád a véleményedet. És hogy nagyon megköszönném ha valahogy ismertté tudnád tenni a blogomat:) Nagyon örülnék neki. :)
    Puszii.
    xxx

    VálaszTörlés
  14. Miért nem derült ki hogy Harry és Lexa hogyan jöttek újra össze ?

    VálaszTörlés