24.fejezet - Szóval...mire készülsz, öcskös?

Sziasztok!
Meg is érkezett a folytatás :) Ma első órán irodalom, második órában pedig egy szép kis kémia TZ-t írtam...mit ne mondjak, nem leszek kémikus :)" Örülök, hogy ennyire tetszett az előző fejezet...remélem, ez is elnyeri majd a tetszéseteket :) ;) Köszönöm a 8 kommentárt és a 20 pipát! ♥ A fejezetben lesz egy fordulat, ami a főszereplőink életét egy kicsit változtatja csak meg... Nem, nem szakítani fognak :) Annál szerintem jobb és szebb dolog lesz ;) Na, nem is csacsogok tovább, jó olvasást! Pusszpáá evribádii,
Ha olyan kedvem lesz, lesz pénteken is egy fejezet! DE csak akkor, ha lesz kedvem ;) Meg ha írtok jóó sokan :) A fejezet rövidsége miatt elnézéseteket kérem, de ezt most ilyenre terveztem ;) :"D
Macy

Remember The Time

Harry szemszöge

Megvártam, míg Alexa elalszik, aztán óvatosan lehámoztam magamról a karjait és kicsusszantam az édesen szuszogó lány alól. Miután betakargattam szerelmemet, nyomtam egy puszit a homlokára és írtam neki egy rövidke üzenetet, melyet leraktam a dohányzóasztalra.

„Lexa! Anyával elmentem vásárolni, egy óra múlva vissza is érünk...remélhetőleg. Szeretlek: Harry”

Felvettem a cipőmet meg a kabátomat, a telefonomat és a pénztárcámat pedig a zsebembe csúsztatva bicegtem át a mellettünk levő lakosztályhoz, ahol anya és Gemma tartózkodott. Mosolyogva bekopogtam, egyetlen nővérem nyitott ajtót, s tessékelt be; egy szál trikóban meg bugyiban. 

- Szóval...mire készülsz, öcskös? - huppant le mellém az ágyra Gem és mosolyogva fürkészni kezdte az arcomat.

- Nem mondom el, mert elkotyogod Lexa-nak, azt meg nem szeretném - mondtam ördögi vigyorral az arcomon.

- Ne csináld már, Harry! - csattant fel tettetett sértettséggel. - Esküszöm, nem szólok egy szót se, senkinek sem.

- Majd megtudod, Gem - veregettem vállon nővéremet, aki fújtatva ugyan, de belenyugodott a titokzatosságomba. Ismer már annyira; ha valamit nem akarok elmondani, egy ideig nyaggat, de végül rám hagyja és nem kérdez rá többször.

- Miről sutyorogtok, gyerekek? - mint mindig, anya most is kirobbanó formában és ezerwattos mosollyal bukkant fel az egyik szobából. - Harry, észre sem vettem, hogy már itt vagy!?

- Biztosan zenét hallgattál, anya - álltam fel és öleltem magamhoz édesanyámat. A már megszokott, ananász illatú hajsamponjának aromája ismerősként kúszott az orromba. - Mehetünk?

- Gemma, drágám...ugye meglesz egyedül is? - kérdezte anya a nővéremtől, aki aprót bólintott és elterült az ágyon. Bőbeszédű lány, akárcsak az én pakisztáni haverom és zenésztársam, Zayn.

Anya gyorsan felvette a csizmáját és a kabátját, majd a táskáját magához véve kiléptünk a szálloda széles folyosójára. A lifthez közeledve felvázoltam anyának a tervemet, mosolyogva hallgatott végig.

- Nem gondolod, hogy fiatalok vagytok még ehhez? - kérdezte némi aggodalommal a hangjában. - Lexa jövőhéten lesz mindössze 18 éves. Ha engem kérdezel, túl korai még ilyesmit tervezni.

- Annyi mindenen mentünk már keresztül Lexa-val; a szerelmünk egyre jobban megerősödik egymás iránt. Sosem szerettem még ennyire lányt, mint Őt - vallottam be rég elfojtott érzéseimet. Tudtam, hogy anya az egyetlen olyan személy, akinek bármit elmondhatok. - Nem is tudom mi lett volna velem, ha nem bocsát meg azok után, amit vele tettem. 

- Megpróbáltatok volna egymás nélkül élni, továbblépni a másikon - mondta anya mosolyogva, mire felsóhajtottam. - Vagyis csak Lexa.

Már a gondolattól is felfordult a gyomrom; Lexa valaki mással van együtt. Hátborzongató egy érzés, nem mondom. Miután leértünk a szálloda halljába, beültünk az értünk megérkezett taxiba és a legközelebbi plázához mentünk. Meg szeretném lépni Lexa-t néhány aprósággal, s ehhez édesanyám segítségét kértem. Elvégre, ő is nőből van.

- Konkrétan mit is szeretnél neki venni? - kérdezte egy rövid kis csend után anya.

- Néhány szexi fehérneműt meg egy gyűrűt - mondtam levakarhatatlan mosollyal az arcomon.

Az igazi születésnapi ajándék, amit Lexa kap tőlem: az összeköltözés lesz. Úgy egy éve vettem egy házat Londonban, a Direction házhoz közel. Az egész ház felépítése modern, mégis ízléses és kifinomult. Nekem elsőre elnyerte a tetszésemet, reménykedem abban, hogy Lexa ízlését is elnyeri és örömmel költözik össze velem. 

- Victoria Secret's? - bökött a fehérneműbolt felé anya, mikor beléptünk a pláza bejáratán.

- Menjünk! - indultam el a fehérneműbolt felé, kissé lassan és bicegve. 

Az üzletbe belépve az állam a padlón érintette. Mindenütt szexibbnél szexibb fehérneműk; fekete, fehér, rózsaszín, csipkés, pöttyös és még sorolhatnám mennyiféle szett. Anya kinézett egy rózsaszín-csipkés szettet, a melltartó közepét egy aprócska masni díszítette. Mondanom sem kell, a fantáziám azonnal működésbe lépett. A következő szett egy virágos-csipkés darab volt. Nekem tetszett, anyának már kevésbé.

- És ez milyen? - akasztott le egy újabb szettet anya a helyéről.

- Megvéve - tartottam oda neki a kosarat, amibe a fejét rázva, de beledobta a kiválasztott darabot: rózsaszín pántos, fekete alapon fehér szívecskés szett.

- Még akarsz itt vásárolni, vagy mehetünk az ékszerüzletbe? - ahhoz képest, hogy nőből van, ráadásul egy fehérneműboltban kedvére vásárolhatna (az én pénzemből, természetesen), elég sokat nyavalyog. - Hányingerem lesz ettől a sok csipkétől meg rózsaszín cucctól...

- Még csak most kezdtünk vásárolni... - motyogtam és a tekintetem megakadt egy ismételten, számomra vagyis szerintem Lexa számára tökéletes fehérneműszetten. - Ez kell!

- Rosszabb vagy, mint egy lány... - mondta anya és elvette tőlem a kosarat, hogy ne én cipekedjek annyit. Milyen rendes anyukám van, nemde?!

- Vedd úgy, hogy meg sem hallottam - néztem rá vigyorogva és leakasztottam a helyéről a kiszemelt fehérneműt: rózsaszín, mell részen fekete csipkés hálóing. - Még kettő kell és mehetünk az ékszerüzletbe.

- Ke-kettő? Minek? - hüledezett anya. 

- Sose tudni, mi történik ezekkel a csodás darabokkal... - vigyorom olyan széles volt, hogy már fájt az arcom. A fantáziám már vad volt és szenvedélyes. - Azt nézd meg, ott!

- Nem rossz... - mosolyodott el anya is és elvette a helyéről a kiválasztott szettet: fehér alapon fekete pöttyös, a melltartón és a bugyin is egy-egy masni. Az egész fehérneműt fekete csipke veszi körbe. - Szerintem, ennyi bőven elég lesz, kisfiam.

- Anya, kérlek... - néztem anyára kiskutyaszemekkel. 

- Na jó...még egy, de aztán irány az ékszerüzlet! - rázta meg a fejét egy megadó sóhajt követően.

Az az egy szett nem más volt, mint egy rózsaszín-csipkés darab. A pénztárnál álló csaj meglepetten nézett rám, majd félénken kimondta a végösszeget. Megesett a félénkségén a szívem, így felajánlottam egy közös képet, amit örömmel el is fogadott. Kapott egy aláírást is, egy, a pultból elővett One Direction poszterre. Levakarhatatlan vigyorral az arcomon hagytam el az üzletet, anyával a nyomomban.

- Fél óra ment el a fehérneművásárlással... - rótta fel nekem anya. - Szerinted, Lexa díjazni fogja azokat a szetteket?

- Reménykedem benne - vágtam rá elhúzva a számat, s benyitottam az ékszerüzletben. 

Az eladóhölgy készségesen segített nekem vagyis nekünk a választásban, szerencsére volt annyi eszem, hogy még mielőtt eljöttem a szállodából, elhozzam Lexa egyik gyűrűjét. Az eladó lemérte a gyűrűt, s keresett egy hasonló méretű darabot. 

- Ez hogy tetszik, Mr Styles? - pfú, de utálom, ha így szólítanak. Úgy érzem, ezzel a megszólítással öregítenek engem.

- Anya? Hogy tetszik? - fordultam anya felé, aki elismerően bólogatott. - Valahogy én is így gondoltam. 

- Milyen alkalomra lesz? - kérdezte kedvesen a hölgy, s közben belerakta a kiválasztott gyűrűt egy aranyos, bordó dobozkába.

- Születésnapi ajándéknak indul, de leánykérés lesz - mosolyogtam. Furcsa volt kimondanom, de nagyon jó érzés volt. Leánykérés...jesszus!

Átadtam a hölgynek a bankkártyám, közben elraktam a kabátom belső zsebébe az aprócska dobozt. Miután visszakaptam a bankkártyát, elköszöntünk az eladótól és egy elégedett sóhaj kíséretében kisétáltunk a pláza elé. Egy taxi éppen előttünk haladt el; anya gyorsan leintette és beültünk a járműbe.

- Lexa odalesz attól a gyűrűtől - mosolygott anya. - Jól választottál, kisfiam...

- Tudom - nevettem fel halkan és belenéztem a szatyorba, melyben a fehérneműk kaptak helyet. - Alig várom, hogy Lexa felvegye valamelyik fehérnemű csodát.

- Hát még én... - forgatta meg szemeit anya. Tudja, hogyan kell az ember kedvét lerombolni.

Tíz perc múlva már a liftben ácsorogtunk, anya egyre laposabbakat pislogva döntötte a fejét a vállamra. A legfelső emeletre felérve szorosan megölelgettem anyát, s kitudja hányszor megköszöntem, hogy eljött velem vásárolni. 

Halkan nyitottam be a Lexa-val közös lakosztályba, szerelmem az ablaknál állt. Egy szál bugyi és trikó takarta tökéletes testét, kaján vigyor kúszott arcomra. Csendben lerúgtam magamról a cipőmet, a kabátomat pedig ledobtam a bőröndömre. A Victoria Secret's termékeit tartalmazó szatyrot az ágyra raktam, a gyűrűt pedig eldugtam a bőröndöm egyik rekeszébe.

- Jól aludtál, kicsim? - fontam Lexa dereka köré a karjaimat és egy csókot leheltem a nyakhajlatába. Egy pillanatra megrezzent, de végül egy jóleső sóhaj kíséretében a mellkasomnak dőlt.

- Egyedül nem volt annyira jó... - fordult velem szembe és arcát a mellkasomba fúrta. - Merre jártatok anyukáddal?

- Csak a plázában. Vettem egy-két dolgot - húzódtam el titokzatos mosollyal az arcomon, majd megfogtam Lexa kezét. - Hunyd le a szemed!

- Miért? - kérdezte, s felhúzta a szemöldökét. 

- Szeretnék adni valamit, de úgy nem akarom, ha látod, hogy mi az. Pontosabban mik azok - simogattam meg arcát az egyik kezemmel. Féltem, hogy a hirtelen mozdulatommal megrémisztem és eszébe jut az a bizonyos pofon. - Bízz bennem, kérlek!

- Oké - hunyta le mosolyogva tengerkék íriszeit. 

Lassan sétáltunk oda az ágyhoz, majd elengedtem a kezét és kipakoltam az ágyra a nemrég vett fehérneműket. A szatyrot rádobtam az egyik bőröndre, s egy puszit leheltem Lexa fülcimpájára.

- Kinyithatod! - suttogtam vigyorogva a fülébe.

Lexa félénken nyitotta ki szemeit, melyek azonnal el is kerekedtek. Hitetlenkedve emelte rám gyönyörűen csillogó, kék íriszeit.

- Elő születésnapi ajándék - mosolyogtam és hátulról magamhoz öleltem Lexa-t. - Tetszenek?

- Tetszenek-e? Imádom őket - fordította hátra a fejét és puszit nyomott a számra. - Köszönöm, Harry. 

- Neked bármit, édesem - leheltem arcára egy puszit, s a nyakát kezdtem el puszilgatni.

- Szeretnéd, hogy felpróbáljam valamelyiket? - húzódott el és szembe fordult velem. Tekintete pajkosan csillogott, ajkain merész mosoly terült szét.

- Rögtönzött bemutató? - húztam fel a szemöldököm, mire kuncogva bólintott. - Jöhet!

- Keress valami jó zenét, addig „átöltözöm” - kacsintott egyet és megragadva az összes fehérneműt, besietett a fürdőbe.

Ölembe húztam a laptopom, majd hosszas keresgélés után elindítottam Shakira Rabiosa című dalát. Lexa csábos mosollyal az arcán rázta magát előttem, a nadrágom kezdett szűkös lenni. Szerelmem négykézlábra ereszkedett, s így kúszott oda hozzám. Tenyereivel végigsimította a combomat, ajkaival lecsapott az enyémekre. Egy határozott mozdulattal ledöntött a hátamra, térdein megtartva magát. Ajkaim marcangolása után áttért a nyakamra, az én kezeim pedig Lexa formás fenekére csúszott. Rosszalló pillantással elhúzódott, kezeimet leszedte magáról.

- Nem érhetsz hozzám, legalábbis ezen az éjszakán nem! - vigyorodott el és a bőröndje egyik rekeszéből elővett egy bilincset. - Én is készültem egy kicsit...

- Komolyan gondoltad, hogy nem érhetek hozzád? - szökött fel a szemöldököm a homlokom tetejére. Lehetetlent kér ez a csaj tőlem... - Nem fogom kibírni...

- Muszáj lesz... - hajolt a fülemhez és a fülcimpámat kezdte el harapdálni, csókolgatni.

Azt hiszem, most fogok odalent felrobbanni...

Alexa „sztriptíze” Harry-nek, rúd nélkül